7. nap - Los Arcos – Lograno

Végül nem álltam meg 18 km-nél. Hiányérzetem volt. Tudom, néhányak szerint „beteg” vagyok emiatt, de úgy gondoltam, hogy lazán menni fog az a maradék 10 km is. Meg túl korán is volt, talán ha volt 11 óra? Reggel a normális formát hoztam az indulásnál, csináltam még a faluról közvilágítás mellett még néhány búcsúfotót. Ezeket és a tegnap késő délutániakat – Los Arcos-ról felraktam a tegnapi fotótárba, ott megnézhetitek! Egy idős brazil férfival indultunk együtt. Vele  már a 2. nap óta általában egy helyen, de mindenesetre 1 településen alszunk. Az első 2 nap volt vele egy kb. 30-as fiatal brazil srác is de láb problémák miatt lemaradt. Néhány perces eltéréssel szoktunk indulni ezzel brazil újságíróval, de mindig lehagy, mert én folyamatosan fényképezem. Azután az első reggeliző helynél vagy pihenőhelynél találkozunk. Ma reggel hosszúnadrágra és hosszúpólóra öltöztem, a pulcsi csak a zsákon lógott. Az első 1,5 órában igen hideg volt, úgyhogy csipegettem magam. Néha fújt a szél is, nem esett jól, ráadásul csúnya felhők felé bandukoltam. A hátizsák súlyát már jól megszoktam, azt hittem nehezebben viselem majd. Persze még közel sincs vége! De azt hiszem összeszoktunk.

Torres del Rióba 8-kor értem be, és mindjárt a falu elején van egy albergue. A neve Albergue Casa Mariela. Itt lehetett kávét inni és szendvicset enni. Gondoltam túl leszek a délelőtti kávén és kajáláson. Kértem 2 sonkás szendvicset (mert hát kell az energia) és egy kávét tejjel. Mindez 10,2 euróba került. 1 szendvics 4 valamennyibe került. Az aprót nem értettem csak a 4-et spanyolul, mert onnantól kezdve a sötétarcúak nem voltak hajlandók megszólalni csak spanyolul. Mások is szóvá tették az árszintet, a németek is fel voltak háborodva. Amilyen sötét volt az arcuk olyan a lelkük is az albergueben. Jó sokáig ettem a bejárat elé kitett asztaloknál a szendvicset és hálából mindenkit lebeszéltem, aki be akart térni. Pedig voltak néhányan. J tudjuk a mondást: Édes a bosszú és jobb is mint az édesség mert nem hizlal! A németek ebben lelkesen segítettek. A butaarcúaknak meg csak nyúlt a fejük, mert persze mindent értettek. Az első ilyen kellemetlen élményem volt az elmúlt 7-8 napban. Nem ez a jellemző. Nem éreztem eddig, hogy a lehúzásról szól a spanyolok részéről az El Camino. Persze mindennek meg van az ára, de semmi túlzás nem volt eddig. Az ilyen szendvicseket kb. 2-2,5 euróért lehet megvenni. Ez most felháborított. Nem volt kint az ára, de ez itt nem ritkaság ezért meg sem fordult a fejemben, hogy megkérdezzem. Olyan élvezettel ettem a reggelimet, hogy estig kitartson, ha már ilyen drága volt! Ki is tartott!

Voltak izgalmas emelkedők és nagyon kemény lejtők, volt olyan, amit még külön táblával is jeleztek. A felhők eltűntek és ragyogó napsütés, meleg, 23-25 fokos hőmérséklet volt. Könnyíteni kellett a felszerelésen. Nagyon élveztem a napsütést, bár tudtam, hogy veszélyes. Bekentem magam és kalap nélkül mentem. Persze ebből nem csinálok rendszert, de most jól esett! Most este néztem, hogy meg is fogta az arcomat a nap, nem vészes csak pirosabb vagyok. Azon gondolkodtam, hogy mivel folyamatosan nyugatnak tartok és többnyire délelőtt ér a nap a bal oldalam és a hátam barnul le. Jó, jó a hátam nem mert ott a zsák, de mi lesz a jobb oldalammal?

Torres del Rió után találkoztam magyarokkal. Először a zsákra felvarrt Budapesti El Camino Club jelzés tűnt fel. Majd a magyar beszéd. És láss csodát 5 percen belül egy másik magyar párt találtam.

Vianában kellett volna megállnom, de vitt a lendület, nem éreztem, hogy fáradt vagyok. Mentem tovább. Vianát elhagyva egy kis parkos területen, mellesleg egy temető mellett jó kis árnyas pihenőhely volt kialakítva, kúttal együtt. Az ezt követő szakasz nem volt a legbarátságosabb, sok-sok aszfalt volt benne és Logrononak az ipari részén kellett menni. De az ember fia ezt is leküzdötte, mert tudta, hogy már csak 4 km van hátra. A város előtt egy néni pecsétel önként és dalolva a zarándok útlevelekbe. Mellékesen megkérdezi, hogy van e szükségünk vízre és egy csomó El Caminos emléktárgy van kitéve, amiből lehet vásárolni. Ügyes! Az útikönyv szerint 10 éve még ennek az idős nőnek az anyukája állt ott és pecsételt. 92 éves korában halt meg, addig nyomta a pecséteket és mellesleg eladott ezt, azt! A következő ilyen marketinges fogás a zarándok információs irodában ért. Mutattam, hogy hová akarok menni (már tegnap eldöntöttem, hogy melyik szállás kell nekem), és olyan vehemenciával elmagyarázták nekem spanyolul, hogy az önkormányzati az ilyen szuper, meg olyan szuper és amit én kinéztem az nem jó, és messze is van és kiesik az útvonalból és drága, stb. Mindezt spanyolul és megértettem pedig nem ismerem ezt a nyelvet. Ja persze az irodát az önkormányzat üzemelteti. nem hagytam magam befolyásolni, mert hát a WIFI lehetősége….! Valóban kiesett az útvonalból, kb. 500 métert kellett gyalogolni, de megérte. Nagyon modern, 40 férőhelyes, emeletes vaságyak, de kényelmesek. Tiszta, normális személyzet, kultúrált! 10,5 €, ami nem olcsó. Puerta del Revellin a neve, benne van az útikönyvben is. Ajánlom mindenkinek, aki majd erre jár. Még egy apró szösszenet: 5-6 km-rel a város előtt, már szórólapokon informáltak erről a szállásról bennünket. Szóval megy a verseny, rendesen. De becsületére legyen mondva az önkormányzati információsnál is ott volt a konkurencia szórólapja. És amikor a magánszálláson már nem volt hely akkor telefonon átszóltak az önkormányzatiba, hogy ott van-e még? Tisztességesen megy a harc.

Én 2-kor érkeztem meg, mint 2. befutó, de 4 órára tele lett az egész. hatalmas volt a forgalom. Gondolom az önkormányzati is megtelt. Van ebben üzlet! Ügyesek!

Készítettem néhány képet egy gyalogos felüljáróról, ami kb. 5-6 km-rel volt Lograno előtt. Ez kimondottan a zarándokoknak készült. Külön rész a bringásoknak, hogy fel- és le tudják tolni a bicajt. Ja és az egész járófelület fából van, kímélendő a fáradt vándor izületeit. Minden elismerésem az odafigyelésnek.

Kis délutáni lábpihentetés után mégy csavarogtam a városban, semmi extra élményben nem volt részem, valahogy nem fogott meg! Boltban vásároltam kaját, vacsi és írás.

Holnap vagy 20, vagy 30 km lesz. Még nem tudom, majd a lábam megmondja. Azért ma jobban elfáradt mint általában, szóval még nem tudom. Mára ennyire futotta, fáradt vagyok, fáradtabb, mint szoktam lenni. Ez van! Remélem holnap is tudok jelentkezni!

Kellemes pihenést mindenkinek! Nekem meg lesz! J

A mai képek:

https://plus.google.com/u/0/photos/106590437236988503235/albums/5739855383600593889

 A tegnap esti és ma hajnali képek a tegnapi képek Los Arcosról a tegnapi mappában vannak!