9. nap - Ventosa – Ciruena
Hááát! A reggeli zenés ébresztő nem sikerült. Néhány szobatárs már jóval 6 előtt elkezdett pakolászni. Azt csinálták amit a jó érzésű emberek még este lámpaoltás előtt, vagy reggel, amikor már mindenki felkel – csinálnak. Zörög, csörög, húzogatja amit talál a hálózsákon, hátizsákon. Éjszaka is volt aki kiment WC-re, amiben semmi rossz nincs, de be lehet csukni egy ajtót finoman is, óvatosan, meg belehet csapni is mint a budi ajtót. Amikor kifelé ment, még gondoltam, nem jól mérte fel a távolságot az ajtó és a félfa között. De befelé jövet szintén. Nem morfondíroztam sokat rajta, megállapítottam, hogy soha, vagy nagyon ritkán, vagy iszonyatosan régen lakott, aludt emberekkel együtt! Vagy soha, vagy szimplán hülye, nemtörődöm. Pedig a személyzet mindent megtett, hogy 6-kor zenére ébredjünk, 6-kor megszólalt a fülbemászó zene és kellemes illatot adó füstölőt is gyújtottak. De 6-kor nem nagyon akaródzott senkinek felkelni. Alig 4-en mozgolódtunk az épületben, plusz a félórája zörgők! 6.20-kor indultam neki a mai 25 km-nek. Laza vidéknek nézett ki és összességében nem is volt nehéz a terep. Megint órákig nem találkoztam emberrel.
Fél 9-re értem be Najeraba, jó hosszú ideig kellett az ipari területeken gyalogolni. Ez volt a nap legrosszabb szakasza. Itt sok volt a beton, járda, de azért kilehetett bírni. Megörültem, amikor megláttam egy közértett, de gyorsan rájöttem, hogy ez itt Spanyolország, 9 előtt még a közért sem nyit ki. Várakozni meg nem nagyon szerettem volna. Még két „SPAR”-ba botlottam, de még mindig korán volt. Az óváros végén találtam egy presszót, ahol kávét ittam 2 euróért. A végén a pincér adott még egy üveg vizet az útra és megkért, hogy küldjek majd neki egy képeslapot Magyarországról, mert ő nagy képeslapgyűjtő. Értelemszerűen adott egy névjegykártyát is. Nagyon jó fej volt! Küldök neki! Végre elhagytam ezt a kis „említésre sem méltó” városkát, de még előtte zokni csere volt és nap elleni védelem.
Az időjárás tökéletes volt ma. Már reggel könnyűre öltöztem, amit nem bántam meg. 10-ig még csak meleg sem volt, de pont túrára való. 10-kor kezdett rendesen tűzni a nap, de nem volt vészes a dolog, persze a póló az csuromvíz volt rajtam, de hát májusban ez nem akkora dráma. Mi lenne júliusban? Vagy délután 3-4 között. Ezért is jó korán indulni.
Afrosaban 2 helyen lehetett reggelizni, hozzáteszem teljesen azonos áron, és emberi áron. Megtettem. 1 bocadillos (sonkás és sajtos volt a mai szendvics) és egy nagy kávé tejjel 4 euró, ez elfogadható, nem úgy mint tegnapelőtt a rablóknál. Már csak egy laza 7-8 km volt hátra a következő faluig ahol kinéztem magamnak a WIFI-vel rendelkező szállást. Azt láttam a domborzati térképen, hogy a falu előtt lesz egy jó kis hosszú kapaszkodó! Ezt leszámítva könnyű volt a terep ezen szakasza is. A meleg azért fokozta a sportértékét, de szerintem ez csak bemelegítés volt a következő napokhoz! Melegedtem is rendesen. Olvadt a háj!
Ma, nagy magányomban azt számolgattam, hogy a felkészülés időszakában, mire, mennyit költöttem. Majd alkalmasint összeírom, pusztán tájékozódás miatt, hogy ha esetleg valaki gondolkodik, hogy belevág egy ilyen kalandba, könnyebben tudjon kalkulálni. Nem ígérem, hogy ma, de még az út alatt megosztom.
Amennyire jó választás volt a tegnapi szállás, annyira rossz volt a mai. Lepukkadt ház, igénytelen, durva pasi, a minőséghez képest drága szállás. Reggelivel együtt (amit el tudok képzelni, hogy mi lesz?) 13 euró. Ja és csak 6.30-tól van reggeli! Hogy indulok én 6-kor?? Az úgymond társalgó egy garázsból függönnyel leválasztott helyiségből áll, néhány kiszuperált ülőalkalmatossággal, könyvvel. Szóval, nem egy Hilton. De azért ez is megtelik úgy látom. Egy szobában alszom egy ausztrál lánnyal, aki lemaradt a társaitól mert igen ocsmány seb éktelenkedik az egyik lábán a sarkán, és kisebbek a másikon. Persze semmi olyan eszközzel nem rendelkezett, amivel lehetne segíteni. Megörült a betadinnak és a varrásnak. Igen fájhatott neki mert zokogott, miközben varrtam. Remélem reggelre jobban lesz. Jó vastag zokniban csinálja végig az utat. Elég sok embert látok hatalmas hólyagokkal, sántikálva. Én eddig megúsztam és remélem sikerül is megelőznöm a vízhólyagokat. Ez a lány tavaly volt a Dunán vízitúrán és lejöttek Ausztriából egészen Győrig.
A mai napnak is volt pozitívuma. Működik a kimosott pendrive!!!! Minden adat rajta van. Hát ennek is kell örülni. És a másik, hogy nem dagadt, nem lilult a műtött lábam. Nem volt sok lejtő, fogom szeretni a sík vidéket a meleg ellenére is!
Most még elmegyek és felderítem a falut, gondolom 15 perc elég lesz. És olvasni fogok, mert ma nem lesz internetezés, bár az információk alapján ez a szállás WIFI-vel is rendelkezik. Csakhogy ez nem igaz. Nem dráma. Most érkeznek be azok az emberkék, akik reggel még vígan aludtak, igen megszenvedték a meleget! Akik most érkeztek azoknak már hely sem jutott, így mehetnek a következő településre. Nem irigylem őket!
Szerintem ezt a blogbejegyzést csak holnap, azaz 10 én tudom felrakni, de gondolom nem fog addigra lejárnia szavatossága! J
Mégis találtam internetet a faluban! J
Csak sikerült felrakni a mai képeket is!
https://plus.google.com/u/0/photos/106590437236988503235/albums/5740555858908169505